A Bír-Lak

A "Full House" - vagy ahogy Magyarországon futott, a Bír-Lak - egy igen különös családról szólt. Három felnőtt férfi nevelt három kislányt, és állandóak voltak a galibák, de a nevetés is. Az apát, Danny Tannert Bob Saget játszotta, Olyan férfit kellett megformálnia, aki nemrég tragikus autóbalesetben elveszítette feleségét, és egymaga maradt a világban, mit sem tudva a gyermeknevelés fortélyairól, pláne nem a lányok gondozásáról. D.J., Stephanie, Michelle és ő voltak egymásnak, no meg persze a barátja, Joey (akit Dave Coulier játszott) és sógora, Jesse (John Stamos), akik bár minden tőlük telhetőt megtettek a családért, mégis folyton humoros helyzeteket hoztak létre. Hármójuknak nem volt túl sok közös pontjuk. Danny a tévében dolgozott bemondóként, Joey humoristának képzelte magát, és emellett befektetésekkel üzletelt, Jesse pedig rock and roll énekes akart lenni - javarészt mérsékelt sikerrel. Ugye, micsoda kavalkád? Egyáltalán nem csoda, hogy valami különös, valami megdöbbentő és valami megható mindig történt.  A férfiaknak kellett volna nevelniük a kislányokat, ehelyett a picik voltak azok, akik igazán összefogták a családot.

Amikor a sorozatot 1987-ben sugározni kezdték, Mary-Kate és Ashely épp egyéves volt. Jeleneteik nem álltak másból, mint hogy azt csinálták, amihez éppen kedvük volt: aludtak a kiságyban, okosan bámultak a kamerákba. A stábnak is csak egyetlen feladata volt: figyelni a biztonságukra. Persze galibák így is adódtak, leginkább akkor, amikor a színészek azt a feladatot kapták, hogy cseréjenek pelust. Ugyan, hogy lehet megamagyarázni egy pici babának, hogy ne rugdalózzon, amikor tisztába teszik?  Vagy hogyan lehetne megakadályozni a kis Michelle-t abban, hogy talpra álljon, és megtegye első lépéseit?

Mert bizony így volt! Mary-Kate és Ashely a színészek és a stáb szeme láttára nőttek fel. Ott kezdtek el totyogni, és ott modnták ki az első érthető szavakat is!

A producerek elégedettek voltak. Az ikrek között csak a természetükben volt küldönbség, és ezt jól ki lehetett használni a forgatásokon. A forgatókönyvírok és a rendező már eleve úgy dolgoztak, hogy tudták, melyik jelenetet melyik lányra bízzák. Míg Ashley az érzékenyebb, érzelmesebb, addig Mary-Kate a vagányabb pillnatokban került kamerák elé. Ash a komoly MIchelle-t, Mary-Kate a kis huncutot játszotta. Mr. Boyett elmélete szerint a lányok személyiségére később is hatott, hogy a filmben milyen szerepet kaptak. Ashley a mai napig megfontoltabb, nyugisabb, komolyabb, céltudatosabb, míg Mary-Kate egy kissé szertelen-szeleburdi, izgága és nagyon szenvedélyes, olyan hölgy, akinek a szíve diktálja, hogy mit és hogyan tegyen.

Persze a kisbabáknak nehéz utasításokat adni, és főleg borzasztóan angy feleősság rávenni őket arra, hogy produkálják magukat, amikor ppen nincsen hozzájuk kedvük! Ilyenkor jól jött egy-egy csoki, vagy sütemény, mellyel mosolyt csaltak az arcukra, és a kicsik bőszen vigyorogva togyogtak a kamera felé.  Mary-Kate és Ashley lenyűgözte azt a tanárt, akit direkt az ő kedvükért rendeltek ki a forgatás helyszínére. A hölgy feladata volt elsajátíttatni velük a szerepet, és nemigen emlékszik olyanra, hogy csődöt mondott volna.  A lányok könnyen és gyorsan megtanulták utánozni a szájmozgását, hamar rájöttek arra, hogy mit várnak tőlük, és a világ legtermészetesebb dolgaként játszottak.

A Bír-Lak első adásai után a lányok abszolút sztárokká váltak, elvarázsolták a nézőket, és rengetegen követeélték, hogy még több szerepet kapjanak. Ez előttük még senkinek sem sikerülz! A sorozat nézettsége rohamosan nőtt, és hamarosan bekerült a tíz legnépszerűb show közé, oda, ahová csak a legnagyobb neveknek, a legprofibb show-maneket, komoly háttérrel rendelkező újságírókat foglalkoztató adásoknak sikerült.

Az ikrek édesanyja szerint az volt a titok nyitja, hogy az embereknek először volt arra lehetőségük, hogy hétről-hétre láthassák, ahogy a pici babák fejlődnek Már előtte is tudták, hogy a kölyökkutyus vagy egy kisgyerek az egész család számára vonzóvá teszi a filmeket, és az Olsenék esetében hatványozottan így volt.

A nézők imádták a sorozatot, hát még akkor mennyire odavoltak, amikor megtudták, hogy Michelle-t nem is egy, hanem két kislány játsza! A lapok tele voltak a róluk szóló sztorikkal (ez azóta sincs másként), a rendező pedig kihasználta a helyzetet, és olyan jeleneteket is beleszőtt a filmbe, amikor mindketten egyszerre szerepeltek a kamera előtt. Előfordult például, amikor Michelle Görögországban élő unokatestvérével találkozott, aki megszólalásig hasonlított rá,

A lányoknak persze természetes volt mindez. Nemigen kellett őket noszogatni, sőt, sztárallűrjeik sem voltak, mint sok más gyerekszínésznek. Annyira kicsik voltak, amikor elkezdték a filmezést, hogy nem tudták, a többi gyerek számára különleges az ő életmódjuk, és a népszerűséget is teljesen magától értetődően fogadták. Amikor otthonról elindultak a forgatás helyszínére, olyan volt, mintha az egyik családjukból a másikba mennének. Mindneki imádta őket, még azok is, akinek nem volt feladatuk, hogy közvetlenül velük dolgozzanak. A stúdióban rengeteg játék várta őket, jókat lehetett szórakozni a többi gyerekkel, és azzal a golden retrieverrel, amely a család kutyusaként ugrálta körbe a szereplőket. Comet jámboran tűrte, ahogy a kislányok a bundájába túrnak, hagyta, hogy néha a hátára kapaszkodva próbáljanak lovagolni, és hálásan fogadta, ha megvakargatják a füle tövét.

A szereplők gyakran látogtták meg az ikreket az öltözőjükben, melyet direkt az ő ledvükért dekoráltak ki, és raktak teli annyi játékkal, hogy a szünetekben sohasem unatkoztak, sőt, otthon érezhették magukat. Mindig ment a tévé, olyan híres musicaleket néztek, mint a My Fair Lady vagy a West Side Story. Nem csoda, hogy már nagyon korán beléjük ivódott a zene szeretete, ezért később ők maguk is megpróbálkoztak a zenéléssel.

Olyan volt számukra, mintha bölcsibe jártak volna, bár a foglalkozások helyett forgatásokon vettek részt, az óvónéni helyett pedig az édesanyjuk vigyázott rájuk. Irigylésre méltó, ugye? Nem azért jártak oda, mert muszály volt, vagy mert óriási szükságük volt az így megkeresett pénzre, hanem azért, mert jó helyen voltak, rengeteget tanultak, és közben élvezték is, amit csináltak. "A legjobb az volt, hogy észre sem vettük, hogy dolgozunk. Minden nap egy érdekes kaland volt, és annyira megszerettük a légkört, hogy szinte felháborodtunk,amiért hétvégenként nem volt forgatás" - kommentálta Ashley.

Ne lopd el, mert saját gépelésű, és nagyon sok időbe tartott! Köszi!